A kizsákmányolás rejtett jelei a mindennapokban

 

Amikor emberkereskedelemről vagy kizsákmányolásról hallunk, sokunk fejében ugyanaz a kép jelenik meg: láncra vert emberek, bezárt szobák, sötét sikátorok. A valóság azonban sokkal hétköznapibb és éppen ezért sokkal veszélyesebb.

A kizsákmányolás legtöbbször nem feltűnő, nem hangos, és nem egyik napról a másikra történik. Gyakran úgy van jelen a mindennapokban, hogy sem az érintettek, sem a környezetük nem ismeri fel időben.

A legnagyobb tévhit: „Ez velem / velünk nem történhet meg”

Sokan gondolják, hogy az emberkereskedelem csak „másokat” érint:

• nagyon szegény embereket

• alacsony iskolázottságúakat

• külföldön élőket

• „problémás hátterű” személyeket

A valóság ezzel szemben az, hogy bárki sebezhetővé válhat, aki egy adott élethelyzetben támogatásra, kapcsolódásra vagy megoldásra vágyik. Egy nehéz időszak, egy ígéretesnek tűnő lehetőség vagy egy figyelmet adó kapcsolat is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki fokozatosan kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön.

Mit jelent konkrétan az emberkereskedelem?

Az emberkereskedelemnek nem csak egyetlen formája létezik, hanem valójában különböző helyzetek összessége, ahol valakit megtévesztéssel, visszaéléssel vagy kényszerrel kizsákmányolnak.

Néhány konkrét, Magyarországon is előforduló példa:

• Munkacélú kizsákmányolás

• Szexuális kizsákmányolás

• Kényszerített koldultatás vagy bűncselekményre kényszerítés

• Háztartási rabszolgaság ("csicskáztatás")

Ezek a helyzetek gyakran nem tűnnek emberkereskedelemnek kívülről, mégis azok.

A kizsákmányolás az elején ritkán látszik annak

A kizsákmányolás gyakran segítségnek, gondoskodásnak vagy lehetőségnek álcázva jelenik meg.

Például:

• „Segítek munkát találni.”

• „Csak egy kis időről van szó, utána jobb lesz.”

• „Én vagyok az egyetlen, aki igazán törődik veled.”

• „Ne mondj el senkinek semmit, úgysem értenék meg.”

Ezek a mondatok önmagukban nem feltétlenül jelentenek problémát, de egy folyamat részei lehetnek.

Rejtett figyelmeztető jelek

Vannak olyan jelek, amelyek külön-külön ártalmatlannak tűnhetnek, együtt azonban már komoly aggodalomra adhatnak okot:

• Fokozatos elszigetelődés a családtól és a barátoktól

• Kontroll a döntések felett (pénz, munka, idő, kapcsolatok)

• Állandó félelem attól, hogy „baj lesz”, ha nemet mond

• Mások túlzott idealizálása, miközben a saját szükségletek teljesen háttérbe szorulnak

• Az érzés, hogy „nincs választásom”, „tartozom neki”

A kizsákmányolás egyik legfőbb eszköze gyakran nem a nyílt erőszak, hanem a függőség és a félelem kialakítása.

Miért nem lépnek ki az érintettek?

Sokan teszik fel a kérdést: „Miért nem megy el?”
A válasz azonban jóval összetettebb, mint elsőre gondolnánk.

Az érintettek gyakran:

• érzelmileg kötődnek a kizsákmányolóhoz

• félnek a következményektől

• szégyent éreznek

• nem bíznak abban, hogy valódi segítséget kapnának

• nem is tudják, hogy amit átélnek, az kizsákmányolás

Ezért kulcsfontosságú a megelőzés és a felismerés – nemcsak az érintettek, hanem a környezetük számára is.

Mit tehetünk mi?

Nem kell szakembernek lennünk ahhoz, hogy számítson mit teszünk.

• Figyeljünk az apró mozzanatokra, ne csak egy-egy elszigetelt eseményre

• Merjünk kérdezni, ítélkezés nélkül

• Ne bagatellizáljuk mások félelmeit

• Tudatosítsuk: a segítségkérés nem gyengeség

A Set Free Hungary azért dolgozik, hogy minél többen felismerjék ezeket a rejtett jeleket, és hogy a megelőzés már jóval azelőtt elkezdődjön, mielőtt a kizsákmányolás megtörténne.

A szabadság sokszor ott kezdődik, hogy valaki végre észreveszi: valami nincs rendben.